áll

Maďarčina

Spôsob oznamovací
číslo		singulár			plurál
osoba		1.	2.	3.	1.	2.	3.
Podmetové časovanie	prítomný	állok	állsz	áll	állunk	álltok	állanak
	minulý	álltam	álltál	állt	álltunk	álltatok	álltak
	budúci	állni fogok	állni fogsz	állni fog	állni fogunk	állni fogtok	állni fognak
Predmetové časovanie	prítomný	állom én téged/titeket álllak	állod	állja	álljuk	álljátok	állják
	minulý	álltam én téged/titeket álltalak	álltad	állta	álltuk	álltátok	állták
	budúci	állni fogom én téged/titeket állni foglak	állni fogod	állni fogja	állni fogjuk	állni fogjátok	állni fogják
Spôsob podmieňovací
Podmetové časovanie	prítomný	állnék	állnál	állna	állnánk	állnátok	állnának
Podmetové časovanie	minulý	álltam volna	álltál volna	állt volna	álltunk volna	álltatok volna	álltak volna
Predmetové časovanie	prítomný	állnám én téged/titeket állnálak	állnád	állná	állnánk	állnátok	állnák
Predmetové časovanie	minulý	álltam volna én téged/titeket álltalak volna	álltad volna	állta volna	álltuk volna	álltátok volna	állták volna
Spôsob rozkazovací
Podmetové časovanie	prítomný	álljak	állj álljál	álljon	álljunk	álljatok	álljon
Predmetové časovanie	prítomný	álljam én téged/titeket álljalak	álld álljad	állja	álljuk	álljátok	állják
Neurčitok
nečasovaný		állni
časovaný		állnom	állnod	állnia	állnunk	állnotok	állniuk
		Príčastia				Prechodník	Potenciálne sloveso
		minulé	prítomné	budúce	príslovkové	Prechodník	Potenciálne sloveso
		állt	álló	állandó	állva	állván	állhat

stáť (byť v pokoji)
- Itt állok egész nap. – Stojím tu celý deň.
postaviť sa
- Állj lábra. – Postav sa na nohy.
pozostávať, skladať sa
- Ez az opera három felvonásból áll. – Táto opera pozostáva z troch dejstiev.
pristať, sedieť
- Jól áll neked ez a ruha. – Tieto šaty ti pristanú.
vzťahovať sa, platiť
- Ez rád is áll. – To sa vzťahuje i na teba.
trpieť, vystáť
- Nem állhatja őt. – Nemôže ho vystáť.
trvať, pokračovať
- Áll a harc. – Boj pokračuje.